Image via WikipediaSzinte soha nem arra a nemes ifjúra gondol a szó használója, aki a lovagi cím megszerzése előtt valamely főúr vagy fejedelem szolgálatában tanulja a lovagi erényeket, és akiről még hajviseletet is elneveztek, még csak nem is valaki más váltópénzére, hanem egyszerűen arra, hogy kis lépésekben, lassan, fokozatosan.
Nem is csoda, hogy félrecsúszik a szájában, hiszen az "apród" szót az általános iskolában legalább néhányszor hallotta, de az "aprán"-nak nincs semmi értelme, hogy mondhatnánk már azt, hogy "apránként"?
Tévedsz, hiszen az apród előbb jelentett valamiféle kicsinyítést, mint fiatal szolgálót. A szó tehát abszolút helyes, csak ma már régiesen hat.
VálaszTörlésapród
‘uralkodó vagy főúr udvarában nevelkedő nemesifjú’: Szondi két apródja (Arany versének címe).
Az apró származéka -d kicsinyítő képzővel. Először melléknév volt (‘aprócska’), majd főnévként ‘gyermek’, utóbb ‘ifjú fegyverhordozó’.
Névtelen: akkor ezek szerint ez egy igazán kiváló szó, csak valamiért nem a megfelelő értelemben használjuk.
VálaszTörlésHelyesen pl: apródonként egy kard igazán megfelelő felszerelés
Mi köze van ennek a "kis adagokban"-hoz???