Gyűjtöm azokat a szavakat, amiket gyakran hallok vagy olvasok, de nem léteznek, pontosabban nem szeretném, ha léteznének.
2009. október 14., szerda
Pécsett, Győrött
Ha ejtést könnyítő vagy jelentést módosító szerepe lenne a torzításnak, akkor nem utálnám. Így csak értelmetlen modoroskodás. Kinek mi baja volt a Pécsen, Győrben alakokkal?
Hát itt annyi a gond csak az érveléseddel, hogy a Pécsett és Győrött volt előbb, utána jött csak a Pécsen és Győrben (bár mi baj van ennyi erővel a Pécsben-nel?) De egzakt választ is találni rá:
"Etimológiáját tekintve a Pécsett, Vácott az archaikusabb, és a "helyesebb" is (Bár ez nyelvészetileg nem a legpontosabb kifejezés..). A -t egy ősi lativus rag, hol? kérdésre válaszol. Helyet jelöl. Ez él tovább a mai itt, ott, amott szavakban is. Azért alakult ki a Pécsen, Vácon forma, mert mikor a helyesírási "szabályozások" történtek, már annyira archaikus forma volt, hogy csak kivételes esetekben használjuk, ráadásul az észak-keleti nyelvjárásra nem jellemző (amin ugyebár a mai standard nyelvváltozatunk alapul), ezért Kazincy-ék az első nagy nyelvújításkor nem találták helyesnek a formát. És egy másik lativusi ragból az -n-ből alkották meg a helyet kifejező, hol kérdésre válazsoló on/en/ön ragot.... Ennyi a története.... -Egy nyelvész-"
Most, hogy sajnos sokat szerepel a hírekben az eliszaposodott kisváros, nagyon zavar, ha azt hallom, hogy Devecseren (..sok ház vált használhatatlanná, stb). A helyiek ezt nem így használják, ők Devecserben laknak. A másik alak is létezik, csak mást jelent. Lassan kellene egy olyan lista, amiben a helyi lakók nyilatkoznak, milyen helyraggal szeretnék kifejezni a településükön élést. Onnan aztán jól kikereshetné, akit érdekel.
Nem elég a lista. Helynévrag-biztosokat kellene választani minden településen, szavazásokat kellene rendezni, és persze az egész intézmény-rendszerhez legalább egy szakállamtitkárságot létrehozni. Ha jól csinálják, pár éven belül akár EU-szinten is jelentős költségvetési tétel lehetne a helynévrag-politikára fordított összeg.
Hát itt annyi a gond csak az érveléseddel, hogy a Pécsett és Győrött volt előbb, utána jött csak a Pécsen és Győrben (bár mi baj van ennyi erővel a Pécsben-nel?) De egzakt választ is találni rá:
VálaszTörlés"Etimológiáját tekintve a Pécsett, Vácott az archaikusabb, és a "helyesebb" is (Bár ez nyelvészetileg nem a legpontosabb kifejezés..). A -t egy ősi lativus rag, hol? kérdésre válaszol. Helyet jelöl. Ez él tovább a mai itt, ott, amott szavakban is.
Azért alakult ki a Pécsen, Vácon forma, mert mikor a helyesírási "szabályozások" történtek, már annyira archaikus forma volt, hogy csak kivételes esetekben használjuk, ráadásul az észak-keleti nyelvjárásra nem jellemző (amin ugyebár a mai standard nyelvváltozatunk alapul), ezért Kazincy-ék az első nagy nyelvújításkor nem találták helyesnek a formát. És egy másik lativusi ragból az -n-ből alkották meg a helyet kifejező, hol kérdésre válazsoló on/en/ön ragot....
Ennyi a története....
-Egy nyelvész-"
Most, hogy sajnos sokat szerepel a hírekben az eliszaposodott kisváros, nagyon zavar, ha azt hallom, hogy Devecseren (..sok ház vált használhatatlanná, stb). A helyiek ezt nem így használják, ők Devecserben laknak. A másik alak is létezik, csak mást jelent.
VálaszTörlésLassan kellene egy olyan lista, amiben a helyi lakók nyilatkoznak, milyen helyraggal szeretnék kifejezni a településükön élést. Onnan aztán jól kikereshetné, akit érdekel.
Nem elég a lista. Helynévrag-biztosokat kellene választani minden településen, szavazásokat kellene rendezni, és persze az egész intézmény-rendszerhez legalább egy szakállamtitkárságot létrehozni.
VálaszTörlésHa jól csinálják, pár éven belül akár EU-szinten is jelentős költségvetési tétel lehetne a helynévrag-politikára fordított összeg.