Ugyanakkora hülyeség, mint a maradandó sérülés. Természetesen senki nem szeretné, hogy az áru tényleg megromoljon, egyszerűen csak hasonlósága és az emberi butaság miatt léphetett a helyébe az eredeti kifejezésnek, a "gyorsan romló"-nak. Ugyanúgy, mint amikor Szirtes Ági a Portugálban "szuvenír jogá"-t mond. Az is hasonlít a szuverénre, ugyan egész mást jelent, de kit érdekel?
Innen már csak egy kis ugrás a dimanikus.
Érdekes, az én nyelvhasználatomban már/még nincs arról, hogy valaki valamit "szeretn", csak azt fejezi ki, hogy meg fog romlani. A beálló melléknévi igenév a jövőre vonatkozik alapvetően, mint ahogy a befejezett a múltra, a folyamatos pedig a jelenre. Tehát a "romlandó", a "maradandó" az én olvasatomban azt fedi, hogy ezek a dolgok olyanok, amik meg fognak romlani vagy meg fognak maradni, ezért nem árt vigyázni velük. Remek bejegyzés!
VálaszTörlés