Image via Wikipedia
Szinte soha nem arra a nemes ifjúra gondol a szó használója, aki a lovagi cím megszerzése előtt valamely főúr vagy fejedelem szolgálatában tanulja a lovagi erényeket, és akiről még hajviseletet is elneveztek, még csak nem is valaki más váltópénzére, hanem egyszerűen arra, hogy kis lépésekben, lassan, fokozatosan.
Nem is csoda, hogy félrecsúszik a szájában, hiszen az "apród" szót az általános iskolában legalább néhányszor hallotta, de az "aprán"-nak nincs semmi értelme, hogy mondhatnánk már azt, hogy "apránként"?